2018. február 1., csütörtök

Januári összegzés

Ez az év végre a könyvekről fog szólni, legalábbis januárban szépen sikerült haladnom a betervezett olvasmányaimmal. Mivel sajnos nincs időm heti szinten akár több bejegyzést feltenni a blogra, ezért úgy döntöttem, minden hónapban végén jelentkezem majd egy kis miniajánlóval. :)




NK Bookclub:
Krisztivel ebben a hónapban is könyvkluboztunk, és nagy örömünkre egyre többen csatlakoznak hozzánk, hogy klasszikusokat olvassanak velünk. :)
Az e havi két könyv Robert Louis Stevenson: Dr. Jekyll és Mr. Hyde, valamint Phillip K. Dick: Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal? voltak. Személy szerint mindkét műfaj nagyon távol áll tőlem, mégis imádtam ezeket a történeteket. Izgalmas érzés volt kicsit kilépni a komfortzónámból. Biztos, hogy mindkét írótól fogok még olvasni.
***

Lewis Caroll: Alice csodaországban
Idén eldöntöttem, hogy sok olyan könyvet elolvasok majd, amikről úgy érzem, illő ismerni, de eddig nem nagyon jutott rájuk időm.  Az Alice kétségkívül a hónap legkülönösebb olvasmánya volt. Azt mondani, hogy szerettem, talán túlzás lenne. Talán gyerekként ragadott volna igazán magával, most ennyi idősen, néha már túl soknak tűnt. A történetet így nem is részletezném, számomra most lett igazán nyilvánvaló, hogy Caroll elméje nem volt teljesen tiszta (milyen enyhe megfogalmazás), amikor ezt a könyvet írta.  Ami miatt viszont zseniális a könyv, az a nyelvezet. Az eredetibe is volt szerencsém beleolvasni, és annak ellenére, hogy angolból nem vagyok erős, remek élmény volt. A fordítást pedig Kosztolányi teszi felejthetetlenné, akiről még fogok áradozni ebben a posztban.

Nathaniel Hawthrone: A skarlát betű
Néhány hónapja többször elém került a könyv, és kezdte piszkálni a fantáziámat. Aztán be is szereztem a szép Helikonos példányt. Nos, örültem, hogy elolvastam, habár egyáltalán nem az volt, amire számítottam. Cselekmény alig-alig van, gyakorlatilag összefoglalható egy mondatban. Hester Prynne bűnös viszonyba kerül egy fiatalemberrel, amiért a társadalom megbélyegzi, és neki egy életen át vezekelnie kell, miközben nevelnie kell a bűnben fogant kislányát.
A könyv a megbélyegzés után indul, és gyakorlatilag a Hester és ”bűntársa” a fiatal lelkész vezeklését, szenvedését követi nyomon. Ami igazán érdekes az az, hogy mennyire különbözőképpen dolgozzák fel az eseményeket. Míg Hestert a puritán közösség pellengérre állítja, és ő alázattal viseli a bélyegét, addig Arthur, a lelkész, képtelen megvallani a bűnét az emberek előtt, így titokban vezekel. Hester az évek során egyre megbecsültebb tagja lesz a városnak, míg Arthur lassacskán belebetegszik az önmarcangolásba. Kettejük közös jövője gyakorlatilag reménytelennek tűnik, amin az sem segít, hogy a megcsalt férj, az első pillanattól a bosszún fáradozik.
A skarlát betű nem az a könyv, amivel az ember elüti az időt egy laza délután. Nagyon mély, nagyon elgondolkodtató és sok ponton kifejezetten nyomasztó. A szereplői nem kifejezetten szerethetők, inkább szánni valók. Ki így, ki úgy. Habár Hester Prynne kitartása, alázatossága példás, mégsem került fel a kedvenc női hőseim listájára.
Ajánlom ezt a történetet azoknak, akik kedvelik a kissé lassú, inkább lélektani regényeket, mert tanulságos olvasmány, az biztos.

Kerstin Gier: Rubinvörös
Ha egy könyv cselekménye Londonban játszódik, ráadásul a múltban, és még a borító is szép, akkor nincs mese, el kell olvasni. A Rubinvörös (és azóta a teljes trilógia) így került fel a polcra. Gyakorlatilag másfél nap alatt végigolvastam, konkrétan ezzel  a könyvvel léptem át az új évbe (épp csak felálltam a családdal koccintani). Szerettem, teljesen kikapcsolt, sodort magával, ám meg kellett állapítsam, ahogy pörögtek az oldalak, hogy bizony ne vagyok már tini, és Gwendolyn figurájával már nem igazán tudok azonosulni. Zavart a sok filmes és egyéb utalás is, engem kizökkentettek a sztoriból. Ezt leszámítva azonban egy nagyszerű, könnyed olvasmány, izgalmas fordulatokkal, remek ötletekkel. Biztos vagyok benne, hogy hamar sor kerül a további kötetekre is.

Kosztolányi Dezső: Esti Kornél
Nem tudom, miért csak most, de mindegy, mert a legjobbkor jött…
Abszolút kedvenc lett. Hatalmas löketet adott, nem csak az olvasáshoz, de az írás komolyan vételéhez, az ahhoz szükséges elhivatottság erősítéséhez is. Kornél történetei néha szórakoztattak, olykor dühítettek, máskor lelkesítettek. Őt magát egyszer gyűlöltem, majd néhány oldallal később szinte beleszerettem. Kosztolányi mindig közel állt a szívemhez, habár munkásságát még most sem ismerem eléggé behatóan, mégis mindig a lelkem mélyéig hatolt így vagy úgy. Az Esti Kornél nem csak egy könyvélmény volt, amin túl voltam két-három nap alatt. Nem, ez egy remek utazás, feltöltődés, útmutatás és elrettentés. Másként nem is tudok írni róla, még most is a hatása alatt vagyok, és bánkódom, hogy nem lehettem író én is abban az időben. Kosztolányi úrral lett volna miről beszélgetnünk. :)

***

Könyvek, amiket még nem sikerült elolvasni:
Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés
Bár elég sokat haladtam vele, még mindig messze vagyok a végétől. Nem volt feltett szándékom, hogy egy szuszra végig olvasom, de februárban kicsit többet szeretnék haladni vele.
Csendes Nóra: Zápor utca
Ez a könyv is átcsúszott februárra, de hamarosan befejezem, és hozok értékelést molyon (talán itt is). Egyelőre kicsit nehezen találjuk a közös hangot, de a vége előtt nem szeretnék semmilyen véleményt elsietni.


Na, így összegezve büszke vagyok, mert a munka a regényem szorgos írása és az egyéb tengernyi teendő mellett sikerült sok remek könyvet olvasnom. Február remélem hasonlóan élménydús lesz. :)

***

Ha szeretnétek több érdekességet, netán beleolvasnátok a könyvembe, készülő regényeimbe, csatlakozzatok facebook-on.

Ha rendelnétek vagy csak kérdésetek van, akkor írjatok a vilagegykonyv@gmail.com e-mail címre.  
A változások kora első kötetének új kiadását 2.900 Ft-ért rendelhetitek elő. Ha egy kis múltszázad beli kalandra vágytok, akkor ezzel a történettel nem fogtok unatkozni. :)
(postázás várhatóan február 15-től )


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése