2017. július 2., vasárnap

Egy kicsit a filmművészetről

Miért is ez a poszt?
Kifulladásig
Nos a dolog már egy ideje fogalmazódott bennem, de eddig nem volt alkalmam megírni. Most viszont végre pótlom, mert úgy érzem, muszáj szólnom a filmekről. Mióta kiadtam a könyveimet, többször olvastam, vagy kerültem bele olyan beszélgetésbe, melyben felmerült, hogy vajon a könyvek vagy a filmek jobbak-e. Természetesen könyves társaságban sosem a mozi felé billen a mérleg, sőt (persze ez fordítva is igaz).
Engem ez nagyon zavar, mert néha azt veszem észre, hogy sokan nem ismerik el még ma sem a filmet, mint művészeti ágat, és ez hiba, mert lássuk csak mi is a film? Mit ad nekünk (a kár olyat is, amit a könyv nem)? 
Nem az a célom ezzel az írással, hogy azt mondjam: a filmek sokkal jobban, mert ez nem igaz. Azt szeretném, ha kicsit kiegyenlítődne ez a verseny. :)

Amikor könyvet olvasunk, sokszor napokra, sorozat esetén akár hetekre belemerülhetünk egy-egy ismeretlen világba, szárnyal a fantáziánk és egy nagyszerű dolog. Kreatívabbak leszünk, a beszédünk választékosabb, világlátásunk nyitottabb. Ahány az olvasó, annyiféleképp néznek ki a  szereplők helyszínek, és sokszor már annyira bele tudjuk élni magunkat, hogy minden valóságosnak tűnik.
Az irodalom hosszú ideje fontos része a kultúránknak. Népeket, történelmi időket, embereket mozdít előre vagy határoz meg. Olyan varázslatos világokat teremt, melyek sosem léteztek.

Irodalom nélkül kevesebb lenne az emberiség. Irodalom nélkül nem lenne film sem...

A diktátor
Gondolkodtatok már azon, mi mindent olvaszt magába egy mozi? És azon, hogyan is lett a film?
Éltek egyszer a Lumiére fivérek, és 1896 decemberében bemutatták az első mozgóképet. Ezzel pedig elkezdődött valami, mely mai napig meghatározza a világunkat, és aminek hatalmas élményeket köszönhetünk.
Alig néhány év telt el, és rájöttek arra, hogy a film több mint véletlenszerűen felvett képek sorozata. A képek mesélni tudnak. Már megírt és még ki nem talált történeteket.
Tudtátok például, hogy az első könyvadaptáció 1902-ben készült? Mélies dolgozta fel Verne Utazás a holdba című regényét. Persze az akkori technikához igazítva.
Országúton
Mélis után eltelt egy bő évtized, és adott nekünk egy Chaplint és Buster Keatont, akik tökélyre vitték a burleszk műfaját. Keaton Generálisa vagy Chaplin Nagyvárosi fények című filmje (de bármelyik) olyan klasszikusok, melyek most közel száz év után is megnevettetnek, megríkatnak, szórakoztatnak.
A filmet az évtizedek során használták propaganda célra, vagy épp lázadtak egy rendszer ellen.
Olyan művészeket kaptunk, mint Frederico Fellini, Francois Truffaut, Jean-Luc Godard, Fritz Lang, Steven Spielberg, Francis Ford Coppola, Milos Forman, Jiri Menzel, Christopher Nolan,  Tarantíno, James Cameron és még mennyi mennyi név.
Filmsztárok születtek, akik példaképekké, eszményképekké váltak. És ez csak a történelem, melyről majd egy külön poszt sorozatban szeretnék megemlékezni. :)

Nézzük mely művészeti ágakat olvaszt magába a film, és mennyi munka összerakni egy 2-3 órás mozit.
Sokszor merül fel az, hogy egy film csupán néhány órára kapcsol ki, és "hála" az elénk vetített képeknek, nem engedi szárnyalni a fantáziánkat. Na de a filmnek nem is ez a célja. 
Harcosok klubja
A moziról tudni kell, hogy két fontos művészet ötvözete: a képzőművészeté és irodalomé (dráma)
Sok forgatókönyv igazi irodalmi alkotás, még némelyik (Fellini filmjei például) gyönyörű képek sorozata. A film nagy lehetőségét abban látták, hogy olyan helyeket is bemutathattak az embereknek, ahol sosem járhattak a régi időkben. Képzeljétek csak el, milyen lehetett, amikor az európaiak először látták milyen az eszkimók élete és lakhelye.
Hair
Ma sincs ez másképp. Eljuthatunk messzi, sőt sokszor nem létező vidékekre. Egy film sosem igazán a szavakkal mesél, hanem a képekkel, épp ezért nem várhatjuk soha egy adaptációtól, hogy visszaadjon teljesen egy könyvet. Egy film elmeséli gyönyörű képekkel azt, amit olvastunk, így hozzáadhat, de persze el is vehet belőle, és sokszor ketten együtt tudnak kompletten megalkotni egy világot.

Egy mozi elkészítése évek munkája. A forgatókönyv ugyanolyan sok fázison megy át, mint egy regény, majd a filmet le kell forgatni, ehhez megfelelő technika kell, megfelelő emberek. Gondoljatok csak a kosztümös filmek vagy fantasyk jelmezeire, díszleteire. Hány ember munkája az a sok ruha, kellék és építmény. Ma már digitális technikával varázslatos világokat alkotnak, mely szintén hónapok munkája, nem beszélve a színészekről, sminkesekről, maszkmesterekről, operatőrökről, vágókról.
Holt költők társasága
Ha valamit, még ha csak érintőlegesen is megtanultam a főiskolán, az az, hogy egy film elkészítése erőt és embert próbáló hatalmas csapatmunka. Ha valaki dolgozott már együtt stábbal, az tudja. :)

Feleslegesnek érzem hát az összehasonlítást könyvek és filmek között, mert mindkettővel csak gazdagabbak vagyunk. Rosszul sikerült alkotás van mindkét oldalon, de megannyi klasszikus is.

És ha már film. Álljon itt egy top 10-es listám, amiket mindenképpen ajánlok. Persze a kedvencek listája ennél jóval hosszabb. :) Ettől kezdve pedig többet foglalkozok majd a filmekkel. leszn töréneti áttekintés, ajánlók, és néhány hír is, amit érdemes lesz követni.

A LISTA:
1. Chaplin: A nagyvárosi fények
2. Fellini: Országúton
3. Goddard: Kifulladásig

4. Edwards: Álom luxuskivitelben
5. Forman: Amadeus
6. Weir: Holt költők társasága
7. Jackson: A Gyűrűk ura
8. Nolan: A tökéletes trükk
9. Fincher: Harcosok klubja
10. Tarantino: Kill Bill

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése