2017. február 9., csütörtök

Henry kalandjai a viharos XX. században

Évekkel ezelőtt született meg Henry Davis karaktere. A hányatott sorsú fiúé a Viktoriánus korban, aki egy csodás angliai vidéken él, jobb életről ábrándozik, és szerelmes egy arisztokrata lányba, aki sehogy sem való hozzá.
Henry eleinte egy volt a már jól ismert romantikus hősök közül. Sokat küzdött, hogy a lánnyal végre együtt lehessenek, hogy aztán elérje a boldog vagy tragikus vég.
Idővel, ahogy én felnőttem, és túljutottam kamaszos álmaimon, Henry körül is megváltozott minden.
Új korba helyeződött. Egy sokkal viharosabb korba, melyben a szerelemért vívott harcon túl sokkal nagyobb küzdelmek is vártak rá. Már nem csak egy szánni való fiút képzeltem el, hanem olyat, aki bár naiv és álmodozó, mégis erős a lelke mélyén, ráadásul felettébb önérzetes.
Henry mindig különleges volt a vörös hajával és a megszámolhatatlan szeplővel az arcán. Az első olyan főhős, akire igazán nagy gondot fordítottam, míg egyszerre azt nem vettem észre, hogy már a maga útját járja. Furcsa ez, ha az ember ír. Számomra ilyenkor egészen megelevenedik a világ, amiben él a főhősöm. Irányítgatom, írom a vázlatokat, halmozva a sok papírt, és mire a történet leírásra kerül, a főhős már egészen másfele jár. Bizonyára ez egy kissé bizarrnak tűnik, hisz csupán egy papírra vetett figuráról van szó, de aki írt már, az ismerheti ezt az érzést.
Henry tehát megérett arra, hogy megíródjon a könyv, amely az ő XX. század eleji Odüsszeiáját követi nyomon. Egy romantikus kor szülötte, aki már a modern világban érik férfivá. Célja csupán a boldog élet a lánnyal, akit szeret. Ám idáig rögös az út, különösképp egy olyan korban, amikor az emberek életét visszafordíthatatlanul megváltoztatja az I. Világháború.
A változások kora című regénysorozat sok fontos szereplőjének története mellett, Henry karakterfejlődése áll a középpontban, mely reményeim szerint túlmutat majd egy szimpla romantikus mesén. Útkeresése során a társadalom többször él vissza jólelkűségével, naivitásával, vagy épp ő maga esik áldozatul túlzott önérzetének. Vajon mennyire nehéz jónak maradni a sok megpróbáltatás közepette?
Henryben lassacskán megváltozik valami, feléled benne a számára addig ismeretlen bosszúvágy, mely akár bukását is könnyen okozhatja.
Képes lesz vajon felülkerekedni lelkének sötétebbik részén, vagy végül a kor és önmaga áldozatává válik?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése