2016. szeptember 27., kedd

Hegyek, tavak, Mozart és az Almdudler


Az osztrákok gondosan óvják kultúrájukat.
Régen nem írtam úti naplót, úgyhogy ideje ezt pótoljam. :)
Augusztusban immáron másodízben nyaraltam a felső-ausztriai tóvidéken. Ez a vidék Salzburg vonzáskörébe tartozik, és olyan csodás kis helységek tartoznak ide, mint Hallstatt vagy St. Wolfgang. 
Nos azt mondanom sem kell, hogy ezt a környéket, de úgy általában Ausztriát csak ajánlani tudom, mert kevés olyan mesebelinek ható helyet tudnék mondani  a közelben, mint ez az ország. A takaros faházak, a hihetetlenül zöld lankák, legelésző tehenek, a sok fa, már-már olyan, mintha egy túl díszes képeslapot néznék, de ez itt nem giccs. 
Mindkét alkalommal kissé irigykedve figyeltem ezeket a kis városokat, de nem azért, mert az én hazám nem szép, hanem azért, mert itt éreztem, hogy ezek az emberek tényleg büszkék a kultúrájukra. Az új építésű házak, modernebb jelleggel de őrzik a hagyományos osztrák építészet jegyeit, az emberek a hétköznapokon épp úgy hordják a népviseletet, mint tehették azt 100-200 éve. (És ez igaz Münchenre és más nagyvárosokra is) Számomra ez nagyon szimpatikus, hogy ennyire őrzik mindazt, ami őket osztrákokká, németekké teszi,  még ebben a szörnyű globalizációban is.
Na de folytassuk a kalandozást ezen a csodás vidéken. :)
Mormotákkal is könnyen találkozhatunk :)
Mi egy Mondsee nevű tó mellett szálltunk meg, ahol minden van: hajókázás, csónakázás, strand, takaros kis városkák és persze a hegyek.  Az egész már önmagában elég ahhoz, hogy az ember feledje az egész éves rohanást, stresszt és végre lazíthasson egyet. Aki pedig kalandvágyó, hát az induljon fel a hegyre, vagy járja körbe a tavakat, mert, hogy itt leginkább ez a kettő van: hegyek, meg tavak, ja és persze wienerschnitzel és sör, ja és mormota..
Mi a két nyaralás alatt (egyik tavaly, a másik idén) Mondsee, St. Wolfgang, Halstatt, St. Gilgen és Salzburg környékét jártuk be.
St. Wolfgangból vonattal mehetünk fel a hegy tetejére
St. Wolfgang különlegessége, mely egyébként a Wolfgangsee legnagyobb települése, hogy egy édes kis nosztalgia vonat visz fel a hegy tetejére, ahol épp 10 fok volt, mikor mi felértünk. Természetesen mondanom sem kell, hogy kis szoknyában, pólóban majd megfagytunk, de hát földrajz érettségi ide vagy oda, nem gondoltam rá, hogy odafent vagy 15 fokkal hidegebb lesz. :) Ergo.. pulcsi legyen nálunk, ha a hegytetőre kívánkozunk. A látvány persze kárpótol a hidegért, mert fentről elénk tárul az egész, csipkézett vidék. A távoli hegycsúcsok, a nyári tájban megcsillanó gleccserek, a havasi gyopár és persze az a csodás tiszta, szinte bódító alpesi levegő. Ülünk egy kis Hütte teraszán és Almdudlert iszunk, amit itt muszáj megkóstolni, mert ha valahol, itt a mezei virágokkal tarkított lankás hegytetőn ez a gyógynövényekből készített itóka esik a legjobban természetesen a jófajta sörök mellett.
Ha lejövünk a hegyről, akkor érdemes mindezt lentről is megcsodálni, és hajózni egyet (gőzhajó is van, igazi békebeli), vagy sétálni a városban, ahol az embernek olyan érzése van, mintha egy szépen rajzol mesekönyv lapjaiba csöppenne.
Halstattban érdemes válogatni a sókülönlegességek között
Ez a mesebeli érzet számomra Hallstattban ért a csúcsra. Ha van városka, amire azt tudom mondani, hogy ez édes, na az Hallstatt. Egészen megbújik a hatalmas hegyek közt, és 200-nál többen biztosan nem lakják. Épp ez teszi varázslatossá, na meg a rengeteg távol keleti turista... de őket felejtsük most el. Itt érdemes bevásárolni sókülönlegességekből, merthogy itt nagy sóbányák vannak, és mindenhol ezt árulják. Van itt sóbarlang, jégbarlang és persze hegy meg tó. :) Halstattot és akár egy napos túrának is javaslom, mert bőven van mit nézni, és különösen izgalmas a város felett elhelyezkedő templom és a temető, aminek az az érdekessége, hogy valaha, helyszűkében kiásták a halottakat, akiknek a koponyáit egy kriptában őrzik. A látvány kissé hátborzongató, de azoknak, akik szertik az ilyesmit csak ajánlani tudom.
Miután végig jártuk a vidék kisvárosait, ideje ellátogatni Salzburgba. Ez a "megye" székhelye, a legnagyobb város a környéken. Na és vajon miről szól ez az egyébként festői település?... Igen igen pontosan! Mozartról és a Muzsika hangjairól. Annyi mozart kugelt, mágnest, kulcstartót és egyéb mozartos szuveníreket máshol biztos nem találni. :)
Érdemes felmenni az Érseki palotába, megnézni Mozart szülőházát. Itt el kell meséljem, hogy én annyira szeretem az ő munkásságát, hogy a szakdolgozatomat is belőle írtam és Milos Forman "Amadeus"-ából. Engem egészen megindított, mikor beléphettem abba a szobába, ahol ez a zseniális komponista született. :) Ha megnéztük a nevezetességeket, érdemes beülni egy kávézóba, és meginni egy finom kávét, valamint van egy szerintem csak itt kapható ital az ENZO, ami gyógynövényekből készült, akárcsak az Almdudler, de valahogy kesernyésebb, érdekesebb.  Én ajánlom, egy különös ízélmény. :)
Ha sétálunk visszafelé, legyünk figyelmesek, mert még a Graffitik, tűcsapokra festett képek is mint Mozart munkásságát, vagy a Muzsika hangjai című művet idézik. Szerintem ez az a hely, ahol az ember megkívánja ezt a zenét, úgyhogy ne is habozzunk! Én mikor Párizsból vonattal jöttem haza, és a Railjeten robogtam keresztül ezen a tájon Mozartot hallgatva, akkor értettem meg igazán ezt a zenét.

Ha külföldre vágytok, de nincs lehetőség messzire menni, akkor ide akár egy hétvégére is érdemes kiruccanni, autóval Pestről kb. 5 óra az út, és itt biztos, hogy csodás kikapcsolódásban lehet részünk.

Ha bármi kérdés van: szállás, árak, vagy csak bővebben akartok valamiről hallani, ne habozzatok, írjatok, és én szívesen válaszolok. :)










Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése